Évelő fűszernövények: Kerti majoranna

Kerti majoranna (Majoranna hortensis)

Elnevezései: majoranna, majoránna, majorána, pecsenyevirág 
Család: Az árvacsalánfélék családjába tartozó növényfaj. 
Hazája: Eredeti hazája a Földközi-tenger környéke

Felhasználható:  A növény szárított, morzsolt levele és virágzata a fűszer. 
Levesek (főleg krumpli- és gombaleves), főzelékek (krumpli-, bab-), mártások, húsételek, köztük szárnyas és vadhúsok, továbbá húskészítmények (kolbász, hurka), valamint borok ízesítésére. Kacsa,bárány, birka, ürü, továbbá grillételek, májas és véres töltelékek elkészítésénél szinte nélkülözhetetlen, mert tompítja vagy elveszi a húsok mellékízét.

Hatása: Emésztést segítő, étvágygerjesztő, szélhajtó, gyomorerősítő, nyugtató hatású fűszer.

Teáját fejfájás, köhögés, légzési zavarok enyhítésére használják

Olajával a reumás testrészeket dörzsölik be. 

Magas vérnyomás esetén használata körültekintést kíván. Veszélyeztetett terheseknek nemi vágyuk csillapítására ajánlják.

Termesztés: Évelő növény, de nálunk egyévesként termesztett fűszernövény. Magról, illetve palántázással.

Magassága: 30-40 cm  

Apró magja 18-20 °C fokon 5-6 nap alatt csírázik. 

Fény- és melegkedvelő.

Vetés: április végén vessük szabad földbe. 

Palántázás: Március elején vethetjük melegágyba és május végén ültethetjük ki a palántákat végleges helyükre. 

Sortáv: 30-40 cm.

Tőtáv: 15-20 cm

Mélység:

Vágás: július-októberben. Évente 2-3 alkalommal a virágzáskor vágott növény leveleit lemorzsoljuk.

Szakirodalom

Felhasznált, és ajánlott irodalom:

Komjáti István - Tuza Sándor: Veteményes Kert, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1974
Dr. Zatykó Lajos - Zatykóné Dr. Draskóczy Erzsébet: Nagy öröm a kiskert!, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1985
Surányi Dezső: Magyar Biokertek a XVII. században, Natura, 1987
Mezei Ottóné: Biodinamikus Kertgazdálkodás, Biogazda kiskönyvtár, 2000
Rudolf Steiner: A mezőgazdálkodás gyarapodásának szellemtudományos alapjai, Előadások a biodinamikus gazdálkodásról, Genius
K. Thun és Christine Schmidt-Rüdt: Vetési naptár 2013, Biodinamikus Közhasznú Egyesület
Öko-Völgy Könyvek: Beszélgetések az önellátásról, A biogazdálkodás és az ökologikus életmód alapjai, Öko-völgy Alapítvány, Somogyvámos, 2012
Paszternák Ferenc: Biozöldségek termesztése, Biogazda kiskönyvtár, 2003
Baji Béla: Permakultúra és önellátó biogazdálkodás, Első Lánchíd Bt., 2011
Lechner Judit: Gyógynövények, fűszerek, Budaörs, 2005
Lechner Judit: Fűszeres-Virágos kalendárium, Püski, Budapest, 2007
Dr. Rozsik Péter: Biokert a ház körül, Magyar Biokultúra Szövetség, 2009
Dr. Alexa László: Komposzt kalauz, Magyar Biokultúra Szövetség, 2007
Gertrud Franck: Öngyógyító kiskert

Zöldtrágya növények

fotó: www.orszagalbum.hu
 
Mézontófű - Facélia (Phacelia tanacetifolia)

Nagy zöld hozamú növény. Legjobb mézelő, kiváló méhlegelő. Szerteágazó, finom gyökérzet. Kedvelt zöldtrágya. Írtja a talajban élő fonalférgeket (nematoda). Hasznos takarmánynövény is. Dísz- és takarmánynövény. Halványkék virágai nagyon dekoratívak.

Termesztése: Nem szereti a hideg, kötött, sekély termőrétegű, kevés humuszt tartalmazó talajokat. Igényli a kertszerűen elmunkált, jó szerkezetű magágyat.

Vethető: március 15-től. 2-3 cm mélyre. Sortáv: 12- 24 cm.

A kertben ne csak bukfencet vessünk!

Boldog Kert – A Leleményes Veteményes

A kertben ne csak bukfencet vessünk!

Ha kedvet kaptunk egy kis kertészkedéshez, itt az ideje, hogy elvessük a magokat. Jól előkészített (felásott, gyommentes, morzsalékos, elmunkált) talajba, a megfelelő sor-, és tőtávolságra, egyenletes talajmélységbe vethetjük korai zöldségfélék (saláta, retek, borsó) magjait. De hogyan válasszuk ki a boltban kapható több száz féle vetőmag közül az egészséges és vegyszermentes kertünk számára legmegfelelőbb magokat?

Csá, csávázás! Mondjunk búcsút a csávázásnak. A csávázás egy megelőző növényvédelmi eljárás, mely során gombaölő vegyszerrel vonják be szegény magokat. A vegyszer a mag körüli földrétegben nem csak a magot esetlegesen károsító, de számos hasznos talajlakó élőlényt is lapátra tesz. A magba is felszívódik, és egy ideig jelen van a csírázó növényben is. Nincs pontos kimutatás arról, hogy mennyi szer marad utána a növényben, de én a magam részéről nem ennék meg egy salátalevelet, aminek a magja néhány hete még vegyszerben ázott.

Honnan tudhatjuk biztosan, hogy a vásárolt vetőmag nem csávázott? Melyik cégtől vásároljunk? Ez ügyben végeztem egy kis felmérést Nagymaroson, és Vácon a Gazda boltokban. Mindegyik üzlet 2-3 nagyobb vetőmag forgalmazó magjait árusítja. Felvettem a kapcsolatot a forgalmazó cégekkel, és megtudakoltam, hogy magjaik csávázottak e. Az eredmény kielégítő. A boltokban kapható vetőmagok döntő többsége nem csávázott. Továbbá, törvény írja elő, hogy ha a vetőmag csávázott, az csak úgy hozható forgalomba, ha mindezt a csávázószer nevével együtt a vetőmag tasakján feltüntetik. Ezért mindig olvassuk el a tasak hátoldalán lévő szöveget, mielőtt a magot megvesszük.

Persze a legjobb, ha bio vetőmagot használunk.  De mi az a bio vetőmag, és miért jó, ha bio? A bio vetőmag ellenőrzött körülmények között termett, ahol sem a magot, sem a gazdanövényt nem kezelték vegyszerrel, így nem tartalmaz semmilyen szintetikus vagy toxikus anyagot.  A bio vetőmag tasakján fel van tüntetve, az ellenőrzést végző Biokontroll Hungária Kht. tanúsító védjegye, valamint a következő felirat: Ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó vetőmag!

Bio magokat beszerezhetünk a budapesti bio piacokról. A nagy magyar forgalmazók (Garafarm Kft., Budapesti Kertimag Zrt.) bio magjait pedig megtaláljuk egyes szupermarketekben (pl. Spar), vagy az interneten, webshopokban. A legtutibb bio vetőmagok az osztrák ReinSaat cég termékei. Biodinamikus gazdaságból származnak, ahol tilos hibrid növényt használni, így a saját növényről gyűjtött mag felhasználható a következő évben, nem kell újra megvenni. A bio magok nem kerülnek sokkal többe, mint az általános vetőmagok, igaz a fajtaválaszték még nem elég széles belőlük.

Termesszük újra tájfajtáinkat! Vegyszermentes termesztésben alapvető elvárás, a mind jobb alkalmazkodó képesség, és kondíció melyeket nagyszerűen hoztak régi, az itteni környezeti viszonyokhoz kiválóan alkalmazkodó tájfajtáink. Ezen ősi fajok újra felfedezése, és termesztése fontos egy boldog kert létrehozásához, és a klímaváltozás okozta hatások mérsékléséhez. 

Látogassunk Magbörzéket! Egyre több településen szerveznek magbörzéket, vetőmag csereberéket, ahol vetőmagokat, hagymákat vagy palántákat szerezhetünk be személyesen, azok termelőitől. Az ilyen találkozókon elcsíphetünk tájfajtákat, vagy találkozhatunk különleges növények magjaival is. A legfontosabb itt mégis az információcsere, hiszen az eredményes kertészkedéshez minél pontosabb képet kell kapnunk a környezetünkben sikeresen termesztető növényfajokról. Magbörze a Nagymarosi Piacon március 9-én, szombaton 10 órától. A www.elotisza.hu weboldal hírei közt pedig találunk egy listát az ország különböző pontjain szervezett magcserékről. Látogassunk el egyre!

Teendők a kertben márciusban: Vetőmagok speciális beáztatásáról

A fagyok elmúltával, amint kicsit megszikkad a talaj, megkezdhetjük a vetőmagok elvetését. A csírázás elősegítéséhez, vetés előtt beáztathatjuk a magokat. A Krisna- völgyben élő kertészek a kisebb magokat 3-4 órán át, a nagyobb magokat 1-2 napig áztatják szárított körömvirág, macskagyökér, tölgyfakéreg, cickafark, csalán keverékének langyos főzetébe, a tökfélék magjait tejben, a babféléket tejsavóban áztatják. Ezekkel az áztató levekkel a csírázás ideje megrövidíthető, a növények ellenálló képessége fokozható. Próbáljuk ki mi is! A fent említett növények teája gyógyszertárakban és bio boltokban kapható. Palántázzunk! Meleg kedvelő növényeinket (paradicsom, paprika, cukkini, tök, dinnye stb.) érdemes márciusban elvetni tejfölös poharakba, így az április végi kiültetéssel, előbb várhatunk majd termést tőlük.  Palántaföldnek erdei (erdőből, lombhullató fák alól) és a kertészeti boltokban kapható kerti virágföld keverékét ajánlom.

További információk, érdekességek, felhasznált és ajánlott irodalom: boldogkert.blogspot.com

Mészáros Péter Moha, agrármérnök, biokertész, kalapzin@gmail.com

Sörösdobozból alátét palántázáshoz

Saját találmány. Ablakpárkányban végzett palántázáshoz.
Sörös dobozból (sörkonzervből) könnyen készíthetünk alátétet palántázásra szánt tejfölös poharainkhoz.
Mivel a palántákat célszerű alulról ellátni vízzel, ezzel az egyszerű, újra hasznos módszerrel nem vágjuk tönkre az ablakpárkányt. A sörös doboz a kihajtások miatt nem borul fel, két tejfölös pohár pont belefér. A kihajtásokra (fülekre) alkoholos filccel felírhatjuk az ültetett növények nevét.
Ha megittuk a sört, neki is állhatunk megcsinálni.
Az üres sörös dobozt először öblítsük ki, majd hosszában vágjuk be. Majd a vágás két végén T alakban készítsünk újabb vágásokat, így két oldalt ki tudjuk hajtani. Ne vágjuk el az ujjunkat. A kihajtott két fültől nem fog felborulni. Praktikus, mert keskeny. Arra figyeljünk, hogy a doboz nyílása felül legyen :)

Magbörze a Nagymarosi Piacon - 2013

A tavalyi magcsere mintájára idén is lesz magbörze a Nagymarosi Piacon. Hurrá- hurrá! Jómagam sütőtök-, és paprika magokkal készülök az eseményre. Ha vannak magjaid, hozd magaddal, és cseréld el. Azt javaslom, hogy ne ömlesztve hozd majd el, hanem porciózd ki. Erre nagyon jók a banki, és egyéb számlaborítékok, amikből - harmadába vágva, kis oldalragasztással - könnyen készíthetsz kis tasakokat. Ezekre írd fel a mag nevét, az évszámot, és már cserélheted is. A legtöbben tavaly így csinálták, nagyon okosan. Ez nagyban gyorsítja a csereberét. 
Remek dolog, hogy az ország más pontjain is vannak mostanában hasonló kezdeményezések. Ezen a honlapon majd minden magbörzét megtalálsz. Katt ide:  http://www.elotisza.hu/hirek/2013/01/30/orszagos-magborze-halozat

Facebook oldalunk: A hely szelleme

Be kell látnunk, hogy a kertek adottságai eltérőek. Más terem meg egy alföldi kertben és más ültethető, illetve más termesztési technológiát kell alkalmaznunk itt a Dunakanyarban. Ezért nagyon fontos, hogy a környéken élő kertészek összefogjanak, és megosszák tapasztalataikat. A szakkönyvek általános ismereteket tartalmaznak, és a tájfajtákról sem tesznek különösebb említést (nehéz is lenne az ország minden egységének tájfajtáit felsorolni), pedig a visszatérés a régi, bevált tájfajták termesztéséhez elengedhetetlen egy strapabíró növénytársítás létrehozásához.  

Tavaly, Szil Bors barátommal összerántottunk egy közösségi Facebook oldalt azzal a céllal, hogy összehozzuk a környék - vagy a hasonló talaj és klimatikus adottságokkal rendelkező kertekben ügyködő -  boldog kertészeit, hogy egymást támogassuk, informáljuk speciálisan az itteni adottságokhoz illeszkedő hasznos ismeretekkel, tapasztalatokkal. Ha kezdő, vagy már gyakorlott kertész vagy és a Dunakanyarban kertészkedsz, köztünk a helyed! Csatlakozz sokasodó, elszánt kertkutatóinkhoz. Kommentelj, ossz meg.
Éljen a kert!

Facebook oldalunk: http://www.facebook.com/BioKanyar?ref=ts&fref=ts