Évelő fűszernövények: Kerti majoranna

Kerti majoranna (Majoranna hortensis)

Elnevezései: majoranna, majoránna, majorána, pecsenyevirág 
Család: Az árvacsalánfélék családjába tartozó növényfaj. 
Hazája: Eredeti hazája a Földközi-tenger környéke

Felhasználható:  A növény szárított, morzsolt levele és virágzata a fűszer. 
Levesek (főleg krumpli- és gombaleves), főzelékek (krumpli-, bab-), mártások, húsételek, köztük szárnyas és vadhúsok, továbbá húskészítmények (kolbász, hurka), valamint borok ízesítésére. Kacsa,bárány, birka, ürü, továbbá grillételek, májas és véres töltelékek elkészítésénél szinte nélkülözhetetlen, mert tompítja vagy elveszi a húsok mellékízét.

Hatása: Emésztést segítő, étvágygerjesztő, szélhajtó, gyomorerősítő, nyugtató hatású fűszer.

Teáját fejfájás, köhögés, légzési zavarok enyhítésére használják

Olajával a reumás testrészeket dörzsölik be. 

Magas vérnyomás esetén használata körültekintést kíván. Veszélyeztetett terheseknek nemi vágyuk csillapítására ajánlják.

Termesztés: Évelő növény, de nálunk egyévesként termesztett fűszernövény. Magról, illetve palántázással.

Magassága: 30-40 cm  

Apró magja 18-20 °C fokon 5-6 nap alatt csírázik. 

Fény- és melegkedvelő.

Vetés: április végén vessük szabad földbe. 

Palántázás: Március elején vethetjük melegágyba és május végén ültethetjük ki a palántákat végleges helyükre. 

Sortáv: 30-40 cm.

Tőtáv: 15-20 cm

Mélység:

Vágás: július-októberben. Évente 2-3 alkalommal a virágzáskor vágott növény leveleit lemorzsoljuk.