Két hete a Nagymarosi piacon belefutottam egy fekete ribiszke- árus nénibe. Addig- addig beszélgettünk, míg nálam kötött ki az összes ribiszke, ami még megmaradt nála. Jó nem volt sok, amolyan 2- 2,5 kg, de valahogy elkapott egy érzés, hogy én ezt megfőzöm lekvárnak, lesz, ami lesz.
No, július 2-án, egy hétfő esti forró napon, neki is álltam, és jól megfőztem. Macerás az előkészítése: a bogyókat át kell óvatosan mosni, és kipuceválni a kupacból a benne maradt levélkéket, szárrészeket. Leve nem nagyon lesz, és kell bele némi nádcukor, ami kihozza az ízét, de nagyon. Nem édesszájúaknak, inkább sült húsok mellé tudom elképzelni. El is neveztem macsó lekvárnak.A lábos alját dátumoztam és szignóztam. Éljen a macsó lekvár!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése